Visszatérünk Richard Worzel kanadai jövőkutató elképzeléseire a jövő mezőgazdaságával kapcsolatban.
A kutató szerint hogy a robotizált mezőgazdaság költségcsökkentést is hoz magával, elég csak arra gondolni, hogy a gépek pontosan tervezett útvonalon, optimális üzemelési körülmények között mozognának a földeken. Példaként említi azt is, hogy vetés idején milliméterre pontosan lehetne beállítani, milyen mélységbe kerüljön a mag a talajviszonyoktól függően, ez pedig jobb kelést, gyökérképződést, aztán pedig erőteljesebb, egészségesebb növényt eredményezhetne. A drónok pontosan felderíthetnék az ültetvényeken a növények fejlettségi fokát, és egy digitálisan generált térkép alapján lehetne eztán kijuttatni a növényvédőszert vagy a műtrágyát, akár négyzetméterről négyzetméterre változó arányban. Mindenhova épen annyit, amennyi szükséges. Worzel szerint a gazdálkodók kilátásai sokkal jobbak, mint ötven évvel ezelőtt voltak, hiszen a jövő arról szól, hogy kevesebb input anyag, kevesebb menetszám, kevesebb gázolaj-felhasználás, alacsonyabb költségek és magasabb hozam.
A jövőkutató úgy véli, a mezőgazdaságban rövid időn belül végbe megy egy olyan változás is, amely már nemcsak az élelmiszer és a takarmány termelését célozza meg, hanem egyre fontosabb szerephez jutnak az olyan növények, amelyek alapjai lehetnek az üzemanyag-előállításnak (pl. alkohol, biodízel), az úgynevezett pszeudoműanyag-gyártásnak (pl.xantámgumi) és a gyógyszeriparnak. Ezen kívül számos iparágban zajlanak olyan kutatások, amelyek mind azt célozzák, hogyan lehetne kiváltani az olaj vagy kémiailag előállított készítményeket növényalapú szerekkel. Ez persze rossz hír a fogyasztóknak, hiszen ha egy-egy növény ilyen célra történő termesztése nagyobb jövedelemmel kecsegtet majd, akkor az nyilván az élelmiszeripari termékek áremelkedésével jár.