Önellátóvá vált sertéshúsból Oroszország

A Szovjetunió összeomlása után évtizedekig Oroszország volt az egyik legnagyobb importőr a globális sertéshús-piacon. Az elmúlt másfél évtizedben azonban a 144 millió lakosú ország sertéságazata komoly fejlődésen ment keresztül, és megteremtette az önellátás feltételeit.

15 éven át összesen csaknem 10 milliárd dollárt meghaladó beruházások után Oroszország sertéságazata ma olyan mennyiségű és fajtájú húst termel, amely a belföldi keresletet fedi, sőt már exportra is futja.

Az előrejelzések szerint a következő 3 évben az orosz sertésiparban további befektetések lesznek mintegy 3,3 milliárd dollár értékben.

Ezzel párhuzamosan jelentősen visszaesett a háztáji termelés az oroszországi afrikai sertéspestis (ASF) járvány és az ipari sertéshús-termelés gyors növekedése miatt.

Míg 2005-ben a háztáji gazdaságok körülbelül 1,1 millió tonna sertéshúst, vagyis a teljes termelés több mint 70 százalékát állították elő, addig 2020-ra ez a szám 350 ezer tonnára csökkent. Ez az ország teljes termelésének mindössze 10 százaléka.

Földrajzi eloszlás szempontjából kiegyensúlyozott a gazdálkodás: Oroszország nyugati részén koncentrálódik a fő termelés. Ez a kapacitás nagyjából 40 százalékát adja, de a fejlett logisztikai rendszer lehetővé teszi a hús távoli régiókba történő szállítását.

A gabonafélék és a sertéstakarmányok ára stabil, ráadásul a bővülő exportlehetőségek teret engednek a jövedelmezőség növekedésének. A farmoknak ugyanakkor komoly költségeket jelent az ASF elleni védekezés és további biológiai biztonsági intézkedések fenntartása.

Az orosz kormány valószínűleg 2022-től bevezeti az ország összes sertésének és egyéb állatállományának kötelező címkézését. Erre az állattenyésztés teljes nyomon követhetőségének biztosítása miatt van szükség.

A földrajzi közelség miatt a Kínába irányuló export fontos tényező lehet a sertéshús megfelelő szintű árának elérése érdekében. Az átlagos sertéshús-ár Kínában 2,5-szer magasabb, mint Oroszországban. Az orosz piaci szereplők becslései szerint az ország évente 350 000–1 millió tonna sertéshúst exportálhat Kínába. A piaci szereplők ezen kívül Afrika, Vietnam, Hong Kong, Szingapúr, Venezuela és a Független Államok Közösségének országaiba is szeretnének juttatni az orosz sertésből.

Forrás: PigProgress

Yair Ventura Filho képe a Pixabay -en.