Számítógépes modell vizsgálja az ózon szójatermesztésre gyakorolt hatását

Az ózon szójatermelésre gyakorolt hatása pontosabban megjósolható a számítógépes modellezési rendszer fejlesztéseinek köszönhetően, adta hírül egy brit tanulmány.

A felszíni ózon olyan szennyező anyag, amely a levelek bejutásával és a fotoszintézis sebességének csökkentésével befolyásolja a növények növekedését. Az ózonszint emelkedése súlyosan korlátozhatja a növények, köztük a szója termelését.

A sztratoszférában lévő ózon megvéd minket a káros ultraibolya sugárzástól, de az alsó légkörben, a troposzférában mérgező az emberekre és a növényekre. Az ózont a szennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxid kombinációja okozza, amely többnyire a járművek és a gyárak kibocsátásából származik.

A szójabab-termelés ezen károsodásának “éghajlat-vegetációs modell” segítségével történő megbecsülése elengedhetetlen a globális és regionális szójahozam jövőbeni előrejelzéséhez.

A tanulmányban használt klíma-vegetációs számítógépes modellt JULES-nek hívják. A modellt az Egyesült Királyság kutatóinak széles közössége fejlesztette ki, a Met Office és az Ökológiai és Hidrológiai Központ koordinálásával.

“A JULES újonnan kalibrált változatát a jövőbeni JULES-szimulációkban regionális és globális szinten alkalmazzák. Ez a tanulmány segít egy korszerű hatásvizsgálati modell felépítésében, és hozzájárul az éghajlatváltozás élelmiszertermelésre gyakorolt hatásainak teljesebb megértéséhez,” mondta Dr. Felix Leung, az Exeteri Egyetem munkatársa.
A tanulmány az USA-ban végzett helyszíni kísérlet eredményeit felhasználva megállapította, hogy szélsőséges ózonszintnél – összehasonlítva a világ egyes részein nagyon szennyezett napokon megfigyeltekkel – a szójatermelés a szennyezett levegőben megtermelt mennyiség kevesebb mint felére esett vissza.

A növények ózonkáraiból eredő gazdasági veszteséget már becslések szerint 14-26 milliárd dollárra teszik. A felszíni ózonszint korlátozásához sürgősen politikai döntésekre van szükség – mint például az elektromos járművek népszerűsítése a dízel és a benzinüzemű autókkal szemben.

Forrás: University of Exeter