Mindeddig úgy tartotta a tudomány, hogy a földművelés 12 ezer évvel ezelőtt kezdődött a civilizáció bölcsőjének nevezett területen, a mai Törökország, Irak és Irán területén. Egy nemzetközi kutatócsoport viszont úgy véli, hogy az eddig véltnél jóval korábban, mintegy 23 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett a növénytermesztés.
A kutatócsoport az Ohalo II nevű halász-vadász-gyűjtögető nép Galileai-tengernél feltárt településén talált gyomnövény-maradványokra alapozta eredményeit. Marcelo Sternberg, a Tel-Avivi Egyetem professzora hozzá teszi ugyanakkor, hogy a fejlett mezőgazdaság csak jóval később alakult ki, ám úgy látszik, hogy a kezdetleges növénytermesztés az eddig gondoltnál sokkal korábbra nyúlik vissza. A Plos One folyóiratban közölt tanulmány készítői a háziasított gabonafélék morfológiai jellemzői és aratóeszközök nyomai után kutatva elemezték a gyomnövény-maradványokat, amelyek jelenléte már önmagában bizonyítja a kezdetleges mezőgazdaság kibontakozását.
Az ásatási területen hat épület maradványaira és gazdag növénygyűjteményre bukkantak a szakemberek. Nagyjából 150 ezer növényminta elemzését követően a kutatók arra jutottak, hogy a területen élt korai emberek több mint 140 növényfajt gyűjtöttek össze. Ezek között 13 ismert gyomnövény és olyan ehető gabonák is megtalálhatóak, mint a vad tönkebúza (Triticum dicoccum), a vadárpa és a vadzab.
A kutatók találtak egy kőből készült őrlőeszközt, amelyet gabonakeményítő kinyerésére használtak, továbbá szétszórt magokat az eszköz körül, ami azt jelzi, hogy a szemeket fogyasztás céljából dolgozták fel. A feltárás során nagy számban találtak olyan gabonákat, amelyek magjain sajátos forradások láthatóak, ami azt jelzi, hogy ezek a növények valószínűleg szántóföldeken nőttek, továbbá a sarlópengék jelenléte is arra utal, hogy a terület lakóinál bevett gyakorlat volt a betakarítás.