Az előző bejegyzésből kiderült, hogy a klímaváltozás hatására a növények tovább növekednek, mint az előző évtizedekben. Kérdés, hogy maradéktalanul örülhetnek-e a termelők a szántóföldeken és a gyümölcsösökben?
Hiszen – úgy gondolom – lehetne ok az örömre, ha az amerikai kutatók eredményeit nézzük. A hosszabb növekedési időszak nagyobb hozamot jelent. Mivel a vízveszteség is kevesebb, a szárazabb éghajlatú területek is jól járnak.
Most viszont a kérdések következnek. Mert abból is van jó néhány, amelyek mind arra utalnak: a széndioxid koncentráció növekedése járhat előre nem látható következményekkel.
Például hogyan érinti a méheket és más beporzókat a korábbi virágzás? Vajon az ő természetes ciklusuk összhangba kerül-e a változásokkal? És ha nem, mi történik a gabonahozamokkal? Mi a helyzet a kórokozókkal és a gyomokkal? Ezek is beindulnak a széndioxid szintek növekedésének hatására?
Friss kutatások azt mutatják, hogy a búza kevesebb nitrátot vesz fel magasabb széndioxid szint hatására, ez pedig a szemen belüli fehérjeszint csökkenésével jár. Tehát néhány év múlva nem kezd-e csökkenni a proteinszint, ha a nitrogénes trágyázást nagyobb mértékben alkalmazzuk?
Nyugtalanító kérdések, tudom, de jobb ha felkészülünk a válaszokkal – mi ezt tesszük.