Többé nem eszünk margarint: transz–, telített és telítetlen zsírsavak

Korábbi bejegyzésünkben ecseteltük a magas olajsavas napraforgó előnyeit: olvasóink kérdezték tőlünk, hogy mit jelentenek pontosan egészségünk számára a bejegyzésben szereplő zsírsavak elnevezései. Íme egy kis magyarázat!

Alapvetően kétféle zsír létezik: telített és telítetlen. A telítettek főleg állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg, míg a telítetlenek a növényiekben. A rettegettnek mondott „transzzsírsav” nem egy harmadik típus, hanem a telítetlen zsírsav egy formája (lehet cisz vagy transz), attól függően, hogy a benne elhelyezkedő kettőskötésnek milyen a térszerkezete. Az említett és mostanában az egészség legnagyobb ellenségének kikiáltott transzzsírsavak a természetesen folyékony növényi olajok hidrogénezéssel történő keményítésekor keletkeznek: ilyen tipikus eljárás során keletkezik a margarin. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, kedvező élettani hatásuk eltűnik. A hidrogénezés célja a költséghatékonyság, az olajok így hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást.