Törökország nem adja fel európai cseresznyepiacait

Az Európai Unióban a növekvő cseresznye-termelés élesebb versenyt teremt a külső szállítók számára, de Törökország, a világ legnagyobb cseresznyetermelője biztos abban, hogy a legfontosabb exportpiacának szüksége van a Kis-Ázsiában termő gyümölcsre is.

Törökország évente általában több mint 400 ezer tonna cseresznyét szüretel. Az exportált gyümölcs aránya ugyan viszonylag alacsony, de a mennyiség a 2017-es 60 ezer tonnáról 2018-ra 75 ezerre emelkedett, és ennek legalább fele az európai piacra érkezett.

Törökország számos piacra exportálja a cseresznyét, beleértve Oroszországot, Ázsiát és a Közel-Keletet. Az elmúlt években azonban számos EU-tagállam termelési szintje emelkedett, nemcsak Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban, hanem Németországban és az Egyesült Királyságban is. A kiskereskedők és a fogyasztók általában a helyi gyümölcsöket keresik és ez kihívást jelentett Törökország számára.

De Törökország egyik legnagyobb cseresznye-termelője, az Alanar vezetője, Hamdi Taner azt mondja, hogy az országnak nagy versenyelőnyt jelent a hosszú termésidőszak. Náluk akkor is terem a gyümölcs, amikor Európában még, vagy már nem.

A nagyon korai fajták érése áprilisban kezdődik a legdélibb régiókban és az exportminőségű cseresznye, a Ziraat 900 fajta május közepétől augusztus közepéig szedhető az ország különböző vidékein, és eltérő tengerszint feletti magasságokban. A cseresznyefákat ugyanis akár 2000 méteren is ültetik. Jaime Sánchez, Európa egyik legnagyobb gyümölcs-forgalmazója a SanLucar termékmenedzsere szerint a Ziraat 900 rendkívül népszerűvé vált számos európai fogyasztók körében, különösen Németországban, ahol a SanLucar jelenléte különösen erős.

„Jóllehet az európai országok termelése növekszik, de csak bizonyos időszakokban van cseresznye. Az nagy előnye Törökországnak, hogy Európához képest hosszabb a termésidőszak. Ráadásul áraink is alacsonyabbak” – Hamdi Taner.