Európa vezeti a transzzsírsavak elleni küzdelmet, Dánia, Ausztria, Izland, Norvégia és Svájc példáiból tanulhatunk mi is Magyarországon. Hazánkban nemrég vált tilossá a megengedettnél több transzzsírsavat tartalmazó előre csomagolt élelmiszert forgalmazni, de az EU már régóta küzd e káros anyagok ellen. Számos típusú rák, érrendszeri megbetegedés kockázatát növelik, így tiltásuk a teljes népesség számára fontos lenne. Mégis rengeteg fogyasztó, főleg az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok körében jelentős fogyasztásuk, miközben a fogyasztók nem is rendelkeznek információval a káros hatásokról. Napi 5 gramm transzzsírsav 23%-kal növeli a szívkoszorú-ér megbetegedéseket, miközben néhány régióban akár napi 30 grammot is fogyasztanak.
Európában elsőként 2003-ban Dánia vezetett be tilalmat a forgalmazásukban, amióta számos előnyt tapasztal. Azóta az eddigi mennyiség tizedét fogyasztják jelenleg, a legtöbb termék, 100 gramm zsírból maximum 2 gramm transzzsírsavat tartalmaz. Ilyen hosszú távon ráadásul az is látható, hogy az érrendszeri problémák miatt megbetegedők vagy elhalálozók száma jelentősen csökkent.
Nem elég, ha az előállítás során más alapanyagokhoz fordulunk. Mivel a gyermekkori elhízás hazánkban is egyre jelentősebb, a gyerekeket célzó egészségtelen termékeket népszerűsítésének visszafogására van szükség a WHO szerint. A szénsavas üdítők, édesített müzliszeletek, kekszek, sütemények, nassolnivalók és készételek mind „titkos gyilkosok”. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik felismerik a márkákat és csomagolásokat nagyobb valószínűséggel válnak fogyasztókká és túlsúlyossá. A WHO a dán én norvég példák alapján ajánlásokat tesz az állami döntéshozók számára, hogy milyen eszközökkel lehet a reklámokat visszafogni.