Új-zélandi tudósok felveszik a harcot a metánnal, amely a harmadik helyen van az üvegházhatást kiváltó gázok sorában. Az országban a juh- és szarvasmarha állomány általi kibocsátás harminc év alatt mindegy tíz százalékkal nőtt.
Az ország miniszterelnöke, Jacinda Ardern politikájának fontos eleme a fenntarthatóság erősítése. Ennek fontos részeként a mezőgazdaságnak is fokozottan a kisebb környezeti terhelés irányba kell, hogy forduljon.
Az egyik jelentős eredmény a metán csökkentése lenne. A metánkibocsátás mérése nem egy álommunka, de mindenféleképpen fontos tevékenység, állítják a kutatók. A szigetország állattenyésztésének kibocsátása ugyanis – az állomány bővülésével – tíz százalékkal nőtt az 1990 óta a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint.
Ezért a probléma megoldásán több kutatócsoport is dolgozik egyidejűleg. Ezek közül a legnagyobb lehetőséget a vörösalga jelentheti az ágazat számára.
A Cawthron Intézet kutatása szerint a vörösalga bizonyítottan képes a metángázok kibocsátását akár 80 százalékkal csökkenteni, ha akárcsak 2 százalékban, de kiegészítik vele az állatok táplálékát. A tudósok szerint a vörösalga alapú adalékanyag világszintű elterjedése az állatok takarmányozásában akkora hatást gyakorolhatna az éghajlatra, mintha 50 millió autót távolítanánk el a világ útjairól.
A bevezetés persze nem megy máról holnapra, a leendő terméket még sok-sok szempont alapján meg kell majd vizsgálniuk. Óvatos becslések szerint is legalább 5 év, mire a tömegtermelés beindulhat.