Megoldás a sárgarépa gyomirtására

Hír
Megoldás a sárgarépa gyomirtására

Változik a gyomflóránk, komoly nehézségek terhelik az engedélyezett hatóanyagokat az európai engedélyezési felülvizsgálatok során, az agrotechnikai, termesztéstechnológiai környezet átalakulóban. Mindezek új kihívásokat eredményeznek minden piaci résztvevő számára. Egyetlen helyes út, ha alkalmazkodunk és új megoldást keressük.

Mit tehetünk a sárgarépa minél eredményesebb gyomirtásának érdekében?

A nyár végén az országot járva sok helyen szembetűnő volt a kalászos tarlók ápolatlansága. Parlagfű, napraforgó árvakelés, fehér libatop, csattanó maszlag tömeges fertőzése volt megfigyelhető, de szokatlanul erős egyszikű fertőzés, elsősorban fenyércirok, de muhar és kakaslábfű is borzolta a növényvédős kedélyeket. Kevés hatékony tarlóhántást láthattunk, a feketén tartás, vagy esetleg a jó állapotú, megfelelő fajösszetételű takaró növény állomány ritka volt. Számos oka volt ennek a látványnak, talán a legnyomósabb indok a gazdasági környezet miatt kialakult mindent átíró költségracionalizálás, de sajnos az elmaradt technológiai elemekkel nyert előnyt többszörösen vissza kell fizetni. Egy elhanyagolt tarlón a gyommagkészlet kontrollálhatatlanul nő, az évelőek erősödnek, egyszikűekkel tavaszi kultúrában nem fogunk tudni megbirkózni a közeljövőben a szűkülő növényvédelmi lehetőségek miatt. (lásd 1-2. fotó):

Erős parlagfű fertőzés tarlón: nemcsak közegészségügyi kérdéseket von maga után
1. ábra: Erős parlagfű fertőzés tarlón: nemcsak közegészségügyi kérdéseket von maga után
Kár kihagyni a lehetőséget, tarlón tudunk a legkönnyebben és a jövő gyomirtását tekintve a legeredményesebben védekezni az egyszikűek, elsősorban a fenyércirok ellen
2. ábra: Kár kihagyni a lehetőséget, tarlón tudunk a legkönnyebben és a jövő gyomirtását tekintve a legeredményesebben védekezni az egyszikűek, elsősorban a fenyércirok ellen
Bal oldal tarlóhántás eredménye, jobb oldal: elmaradt tarlókezelés
3. ábra: Bal oldal tarlóhántás eredménye, jobb oldal: elmaradt tarlókezelés

Van egy lehetőség a kezünkben a tarlók tisztán tartására: egy jól megválasztott technológiával végzett őszi gyomirtás a kalászosokban akár a tenyészidőszak végéig gyommentesen tartja a táblát, sőt a tarló is tiszta. Ennek eredményeként könnyebb a betakarítás, nem nehezíti gyomállomány a kombájn munkáját, nincsenek túlélő példányok, nincs rezisztencia, magprodukció, tisztul a táblánk, és a legkézenfekvőbb hozadéka, hogy a következő kultúra gyomirtása egyszerűbb, eredményesebb és költséghatékonyabb.

Jól sikerült őszi gyomirtás kalászosban (BoxR Pack)
4. ábra: Jól sikerült őszi gyomirtás kalászosban (BoxR Pack): plusz hozadéka a tiszta tarló, könnyebb betakarítás, nincs magprodukció, nincs rezisztencia, a következő évben pedig könnyebb, eredményesebb, gazdaságosabb a követő kultúra gyomirtása

A gyomirtás az a növényvédelmi technológiai elem, aminek hatása évekre, évtizedekre meghatározza a termőföld értékét. Ezért amíg csak lehet őrizzük a talajok jó kultúrállapotát, ne szaporítsuk a gyommagkészletet.

A gyökérzöldségek sajátosságai 

Számos, különböző tulajdonságú, érzékenységű faj tartozik ide: sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, pasztinák, zeller (levél, szár, gumós) és torma. Mind közül a petrezselyem a legérzékenyebb a gyomirtó szerekre. Az összvetésterület folyamatosan csökken, napjainkban alig 4-5000 hektáron termesztenek, ez is egyik oka annak, hogy sajnos kevés fókuszt kap a gyökérzöldségek gyomirtása.

A bakhátas művelés elterjedésével fokozódnak a gyomirtás kihívásai, a megszokott 70-75 cm sortávról 30 cm-es sortávra csökkenve a kisebb lombborítottság miatt növekszik az elgyomosodás veszélye. A gyökérzöldségek a talajt a tenyészidő folyamán nem árnyékolják teljesen, így gyomelnyomó képességük gyenge. Gyakran előfordul, hogy a hideg idő vagy a csapadékhiány miatt hosszú idő telik el a vetéstől a kelésig, mindez kedvez a gyomnövényeknek, ezért a kezdeti fejlődési időszak kritikus. Az integrált gyomszabályozási technológia ezekben a kultúrákban kiemelt fontosságú.

Nehézségek, kihívások a gyökérzöldségek gyomirtásában

  • Szaporodnak az egyszikűek, új fajok, rezisztens biotípusok, sőt keresztrezisztenciát mutató egyedek jelennek meg
  • Szélsőséges, szokatlan időjárás, egyenetlen csapadékeloszlás, enyhe telek miatt megváltozott csírázásbiológia, utóhatás problémák jelentkeznek
  • Termesztéstechnológia változása, min-, no-till terjedése új, eddig ismeretlen körülményeket teremt
  • Egyes talajtípusokon, pl. homokon másként működnek a hatóanyagok, mint átlagos körülmények között
  • Feldúsultak a talajok gyommagkészletei, összezsugorodott a jó kultúrállapotú területek aránya
  • Hatóanyag kivonások, tartamhatás nélküli szerekkel tavaszi kultúrákban nagyon nehéz megfelelő gyomirtást végezni

Javaslatok a gyökérzöldségek „könnyebb” gyomirtásának eléréséhez

  • Elővetemény: precíz, eredményes gyomirtás, minden eszközzel évelőmentesítés, jó talajszerkezet kialakítása vagy fenntartása, korai betakarításra törekvés, legyen idő a mélyszántásra, minőségi ülepedésre. Kiváló elővetemény: zöldborsó, zöldbab, kabakosok, káposztafélék, őszi búza. Kukorica, napraforgó a sok szármaradvány és szórványosa, de előforduló szermaradék miatt nem javasolt.
  • Tarlókezelés: használjuk ki okszerűen a gilfozát nyújtotta technológiai nyereséget. Jelenleg semmi mással nem tudjuk pótolni ezt a hatékony elemet a területünk kultúrállapotának megőrzésében.
  • Őszi mélyszántás az időjárás szempontjából jól időzítve, a lehető legjobb minőségben, legalább 25-30 cm mélységben. A hangsúly az őszi időzítésen van.
  • Asztalsimaságú, jó szerkezetű, működő kapillárisokkal rendelkező felső talajréteg, aprómorzsás talajfelszín
  • A gyomirtás sikeressége a vetőágy előkészítésének és a vetés/palántázás időpontjának összehangolásával kezdődik (plusz a talaj nedvességtartalmával) Fontos! Kellően tömör alapú magágy: egyenletes gyom- és növény kelés
  • A tavaszi boronázás a jelenlévő és éppen megpattant magburkú gyomokat eliminálja
  • Hengerezés vetés előtt, összeszinkronizálja a gyommagokat, illetve nem engedi túl mélyre kerülni a vetőmagot, hamarabb kiugrik, helyzeti előnyt szerezhet a gyomok előtt, sőt fitót is csökkenthetünk
  • A korai magágy jelentősége: 2-3 héttel korábban magágy, nedves talajrétegek a gyomokat kelésre serkentik, majd egy permetezéssel leperzselni a vetés előtt a gyomokat
  • PRE/POST technológia: gyomos magágyban vetni, majd totális gyomirtás pl. glifozát (nagyon körültekintően, alacsony dózis, 3% humusz, időben)
  • Jól kell ismernünk a területünk gyomflóráját, táblaszinten
  • Csírázásgátló anyagokat érdemes „bemozgatni” pl. speciális rugósujjú boronával, gyomfésűvel, max.2-3 cm
  • Poszt szereknél mire figyeljünk: kialakult a viaszréteg (6-10 cm), begyökeresedett (min.10 nap, de gyorsítható pl. aminosav), utána csak a gyomok fejlettségét figyeljük nagyon korai fejlettség - egyszikűek 1-3, kétszikűek szik-2
  • A speciális egyszikűirtók szelektivitásában és hatékonyságában is nagy különbség van

Fontos megjegyezni: ne a nagyértékű zöldségkultúrában tervezzük a terület gyommentesítését!!

5. ábra: Gyökérzöldségekben használható gyomirtó szerek hatékonysága Forrás:  Dr. Benecsné Bárdi Gabriella
5. ábra: Gyökérzöldségekben használható gyomirtó szerek hatékonysága
Forrás:  Dr. Benecsné Bárdi Gabriella

Megoldás Syngenta módra: Boxer

Formuláció

  • Proszulfokarb ( 800 g/L) EC 
     

Dózis

  • 3,0 l/ha pre- korai poszt-emergensen
  • Kezelés időpontja
  • egyszer; gyökérzöldségben BBCH 13 után
     

Gyomok

  • egy-és kétszikűek ellen, minél korábbi fenológiában, max. 4 levél

A Boxer egy olyan készítmény, amire számíthatunk a jövőben, proszulfokarb hatóanyaga a tiokarbamátok közé tartozó, megbízható tudású, széles spektrumú anyag. Támaszkodhatunk rá a gyökérzöldségek gyomirtásának tervezésekor mind hatékonyságban, mind rezisztenciatörésben, mind szelektivitásban.

Több kiváló, a termesztés technológiai biztonságát nyújtó hatóanyagot elveszítettünk a hatóanyag korlátozások, kivonások következtében. Nehéz a megmaradt lehetőséggel hiánytalanul megoldani a felmerülő problémákat, de nem lehetetlen. Használjuk ki a mechanikai lehetőségeket, a mulcsozás nyújtotta segítséget és a speciális gépek felé is fordítsuk figyelmünket, kövessük a technológia fejlődését. A jövőben csak úgy tudunk sikeres, profitot adó termesztést végezni, ha nem programszerűen, egy termék vállára helyezve az összes feladatot kívánjuk elérni a kitűzött eredményt, hanem összekapcsoljuk az összes elérhető technológiai elemet a klasszikus növényvédelemmel.

Tóth Csantavéri Szilvia
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.