• Megújuló energiák az agrárszektorban

    Egyre gyakrabban láthatunk napelemtől roskadozó háztetőket, ahol a használati meleg víz „terem”, és impozáns szélgépeket, amelyek szorgalmasan állítják elő az energiarendszerbe visszatáplálható kilowattokat. A lakosság – pénztárcáját kímélendő – lassacskán felfedezi az új lehetőségeket. De hol tart e két megújuló energiaforrás felhasználása a mezőgazdaságban?

  • Most már biztosan lesz a laborban készülő műhús

    Amellett, hogy az USA legnagyobb húsipari vállalata, a Tyson Food bejelentette, hogy be fog lépni az izomsejtek tenyészetével készülő „tiszta hús” ágazatba, egyéb jelek is azt mutatják, komoly piaca lenne az ilyen termékeknek.

  • Vadkárok Indiában

     Nehéz földet művelni olyan országban, ahol egyensúlyt kell teremteni az egyre növekvő népesség és a nagyszámú vadállomány között. Ilyen az Indo-Gangeszi síkság, vagy más néven a Hindusztáni alföld, ami az 1,32 milliárd fős India kenyeres kosara. És persze az ott élő vadállatoké, amelyek egyre kisebb területre szorulnak, viszont körös-körül „terített asztal” várja őket.

  • Mire jó a drón?

    A Business Wire – az üzleti világ mozgását figyelő nemzetközi cég – elemzői szerint 2016-ban átlépte a 3,5 milliárd dollárt a mezőgazdasági drónok piaca. Jelentős növekedés várható az agrár-robotikában is, a szektor 2021-re elérheti a 8,1 milliárd dolláros értéket. A farmokon tevékenykedő drónok első számú vásárlója az Egyesült Államok, ahol a farmok méretéből adódóan óriási méretgazdaságossági előnyt hoznak az apró robotrepülők.

  • Tekintélyes masinák

    A mezőgazdaságban dolgozó gépek fantasztikusak. Látványuk lenyűgöző, erejük tekintélyt parancsoló. A legújabbak közül bemutatunk néhány különleges óriásmasinát, valamint egy kísérleti traktort, amely elnyerte a párizsi SIMA Agribusiness show egyik innovációs különdíját.

  • Amikor amerikai búzából készült a szovjet kenyér

    Oroszország az elmúlt években búza-világhatalom lett, és egyre erősíti pozícióit Ázsia és Afrika piacain. De ez korántsem volt mindig így.

  • Brexit – a svájci támogatási rendszer hasznos, csak drága

    A brit farmerek már nem fognak kapni Európai Uniós támogatást a Brexit után. Senki sem tudja, hogyan fog működni a mezőgazdaság, de a BBC megnézte, mi van Svájcban, ami nem uniós tagország.

  • Afrikai app okostelefonra

    A manióka, más néven tápióka vagy kasszáva (Manihot esculenta) a harmadik világ egyik legfontosabb élelmiszere. Nemrégiben megjelent egy applikáció, amely jelzi a növény betegségét.

  • Új szelek fújnak Zimbabwében

    A zimbabwei kormány lehetővé fogja tenni a fehér farmerek számára, hogy 99 éves földbérleti szerződéseket igényeljenek. Ezzel megszüntették a Robert Mugabe egykori elnök által bevezetett rendszert, ami csak ötéves szerződéseket tett lehetővé számukra.

  • Visszatért a mezőgazdasági abroncspiacra a Continental

    A Continental 2004-ben kivonult a mezőgazdasági abroncspiacról, aztán néhány éve úgy döntött, mégsem hagyja ki ezt a fontos piaci területet. Négy évig tartott, amíg létrehozták az új termelőüzemet és kifejlesztették azt az abroncstípust, amit a nagy teljesítményű traktoroknak szántak.

  • A turizmus tönkreteszi a horvát mezőgazdaságot?

    Az elmúlt év első tíz hónapjában 40 millió euróval nagyobb értékben importált húst Horvátország, mint az előző év azonos időszakában.

  • Kanadába szerelmesek a brit marhatenyésztők

    Ahogy vészesen közeledik 2019 márciusa, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót, az aggódó brit mezőgazdaság egyre intenzívebben keresi az új exportlehetőségeket, mert attól tartanak, a Brexit egy uniós kereskedelmi megállapodás nélkül csapja rájuk az ajtót. Egy új ajtó viszont megnyílt: Kanadáé.

  • Rekordév után a német agrárexport

    A német mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági gépek exportja tavaly csúcsot ért el a kihívásokkal teli környezet ellenére – írta a Deutsche Welle a berlini Nemzetközi Zöld Hétről írott tudósításában.

  • Francia sajt – Made in Russia

    Amióta szankcióháború dúl az EU és Oroszország között, az oroszok sok egyéb mellett nem juthatnak hozzá a kiváló sajtokhoz sem. A helyi termelők persze igyekeztek lecsapni a piacon keletkezett lehetőségre.

  • ​„Gyorsbúzával” kísérleteznek Ausztráliában

    A University of Sydney és a University of Queensland kutatói nagy előrelépésről számoltak be egy olyan NASA által inspirált területen, amelyet „gyors termesztésnek” neveznek, és amely intenzív megvilágítási rendszerekre támaszkodik, hogy többszörösére gyorsítsa a növények fejlődését.

A Syngenta Magyarországon

A Syngenta a világ vezető agrárvállalata, amely hatékony növényvédelmi termékekkel és magas hozamokat biztosító vetőmagokkal látja el gazdálkodók millióit világszerte. A magyar Syngenta hazánkban piacvezető a növényvédő szerek forgalmazásában és meghatározó szerepet tölt be a vetőmagok előállítása, értékesítése területén. Vállalatunk…

Missziónk

1960-ban 1 hektárnyi gazdaság 2 embert látott el élelemmel, 1995-re ez az igény 4 főre emelkedett, 2025-ben pedig — az előrejelzések szerint — már 5 embert kell majd ugyanekkora földről élelmiszerrel ellátni. E szükségleteket látva nincs alternatívája a még termelékenyebb…

Syngenta a világban

A világ vezető agrárvállalata. A baseli székhelyű, svájci Syngenta a világ vezető agrárvállalata. Jelenlegi nevével és profiljával 2000. november 13-án jött létre két nagy hagyományú, jelentős piaci szereplő, a Novartis és a Zeneca mezőgazdasági üzletágának összeolvasztásával – 2010-ben ünnepelte 10….

Blog

Megújuló energiák az agrárszektorban

Egyre gyakrabban láthatunk napelemtől roskadozó háztetőket, ahol a használati meleg víz „terem”, és impozáns szélgépeket, amelyek szorgalmasan állítják elő az energiarendszerbe visszatáplálható kilowattokat. A lakosság – pénztárcáját kímélendő – lassacskán felfedezi az új lehetőségeket. De hol tart e két megújuló energiaforrás felhasználása a mezőgazdaságban?

Most már biztosan lesz a laborban készülő műhús

Amellett, hogy az USA legnagyobb húsipari vállalata, a Tyson Food bejelentette, hogy be fog lépni az izomsejtek tenyészetével készülő „tiszta hús” ágazatba, egyéb jelek is azt mutatják, komoly piaca lenne az ilyen termékeknek.

Vadkárok Indiában

 Nehéz földet művelni olyan országban, ahol egyensúlyt kell teremteni az egyre növekvő népesség és a nagyszámú vadállomány között. Ilyen az Indo-Gangeszi síkság, vagy más néven a Hindusztáni alföld, ami az 1,32 milliárd fős India kenyeres kosara. És persze az ott élő vadállatoké, amelyek egyre kisebb területre szorulnak, viszont körös-körül „terített asztal” várja őket.

Blogger

A Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett agrármérnökként, ahol később növényorvosi képzettséget is szerzett. 2003 óta dolgozik a Syngentánál fejlesztői területen. Három éve vezeti a Syngenta fejlesztői csapatát, ami teljes körűen felelős a magyarországi adaptációs és demonstrációs kísérletekért. Irányításával zajlanak a növénykultúra alapú…

További információ

Videók

Tovább a Syngenta Magyarország YouTube csatornájára

További információ

Hírlevél

Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, blog posztokról, értesüljön első kézből! A hírlevél feliratkozáshoz kattintson az “További információ” gombra. Felhasználási feltételek a Syngenta oldalán. Adatvédelem a Syngenta oldalán.

További információ