• Vadkárok Indiában

     Nehéz földet művelni olyan országban, ahol egyensúlyt kell teremteni az egyre növekvő népesség és a nagyszámú vadállomány között. Ilyen az Indo-Gangeszi síkság, vagy más néven a Hindusztáni alföld, ami az 1,32 milliárd fős India kenyeres kosara. És persze az ott élő vadállatoké, amelyek egyre kisebb területre szorulnak, viszont körös-körül „terített asztal” várja őket.

  • Mire jó a drón?

    A Business Wire – az üzleti világ mozgását figyelő nemzetközi cég – elemzői szerint 2016-ban átlépte a 3,5 milliárd dollárt a mezőgazdasági drónok piaca. Jelentős növekedés várható az agrár-robotikában is, a szektor 2021-re elérheti a 8,1 milliárd dolláros értéket. A farmokon tevékenykedő drónok első számú vásárlója az Egyesült Államok, ahol a farmok méretéből adódóan óriási méretgazdaságossági előnyt hoznak az apró robotrepülők.

  • Tekintélyes masinák

    A mezőgazdaságban dolgozó gépek fantasztikusak. Látványuk lenyűgöző, erejük tekintélyt parancsoló. A legújabbak közül bemutatunk néhány különleges óriásmasinát, valamint egy kísérleti traktort, amely elnyerte a párizsi SIMA Agribusiness show egyik innovációs különdíját.

  • Amikor amerikai búzából készült a szovjet kenyér

    Oroszország az elmúlt években búza-világhatalom lett, és egyre erősíti pozícióit Ázsia és Afrika piacain. De ez korántsem volt mindig így.

  • Brexit – a svájci támogatási rendszer hasznos, csak drága

    A brit farmerek már nem fognak kapni Európai Uniós támogatást a Brexit után. Senki sem tudja, hogyan fog működni a mezőgazdaság, de a BBC megnézte, mi van Svájcban, ami nem uniós tagország.

  • Afrikai app okostelefonra

    A manióka, más néven tápióka vagy kasszáva (Manihot esculenta) a harmadik világ egyik legfontosabb élelmiszere. Nemrégiben megjelent egy applikáció, amely jelzi a növény betegségét.

  • Új szelek fújnak Zimbabwében

    A zimbabwei kormány lehetővé fogja tenni a fehér farmerek számára, hogy 99 éves földbérleti szerződéseket igényeljenek. Ezzel megszüntették a Robert Mugabe egykori elnök által bevezetett rendszert, ami csak ötéves szerződéseket tett lehetővé számukra.

  • Visszatért a mezőgazdasági abroncspiacra a Continental

    A Continental 2004-ben kivonult a mezőgazdasági abroncspiacról, aztán néhány éve úgy döntött, mégsem hagyja ki ezt a fontos piaci területet. Négy évig tartott, amíg létrehozták az új termelőüzemet és kifejlesztették azt az abroncstípust, amit a nagy teljesítményű traktoroknak szántak.

  • A turizmus tönkreteszi a horvát mezőgazdaságot?

    Az elmúlt év első tíz hónapjában 40 millió euróval nagyobb értékben importált húst Horvátország, mint az előző év azonos időszakában.

  • Kanadába szerelmesek a brit marhatenyésztők

    Ahogy vészesen közeledik 2019 márciusa, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót, az aggódó brit mezőgazdaság egyre intenzívebben keresi az új exportlehetőségeket, mert attól tartanak, a Brexit egy uniós kereskedelmi megállapodás nélkül csapja rájuk az ajtót. Egy új ajtó viszont megnyílt: Kanadáé.

  • Rekordév után a német agrárexport

    A német mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági gépek exportja tavaly csúcsot ért el a kihívásokkal teli környezet ellenére – írta a Deutsche Welle a berlini Nemzetközi Zöld Hétről írott tudósításában.

  • Francia sajt – Made in Russia

    Amióta szankcióháború dúl az EU és Oroszország között, az oroszok sok egyéb mellett nem juthatnak hozzá a kiváló sajtokhoz sem. A helyi termelők persze igyekeztek lecsapni a piacon keletkezett lehetőségre.

  • ​„Gyorsbúzával” kísérleteznek Ausztráliában

    A University of Sydney és a University of Queensland kutatói nagy előrelépésről számoltak be egy olyan NASA által inspirált területen, amelyet „gyors termesztésnek” neveznek, és amely intenzív megvilágítási rendszerekre támaszkodik, hogy többszörösére gyorsítsa a növények fejlődését.

  • Zöldség a tundrán

    Akármilyen fura, a sarkkör fölött élők nem várják meg, amíg a globális felmelegedés hatása őket is eléri, és szánthatnak-vethetnek. A messziről szállított drága zöldségeket saját terméssel igyekeznek kiváltani.

  • Van még tartalék a magyar napraforgóban

    A magyar gazdák az elmúlt évben is kiválóan teljesítettek: 2,84 tonnás hektáronkénti termésátlaguk minden idők második legjobb eredménye. A piaci folyamatok mellett a folyamatosan fejlesztett hibridek és növényvédelmi megoldások kedvező pozíciókat kínálnak erre az évre is.

A Syngenta Magyarországon

A Syngenta a világ vezető agrárvállalata, amely hatékony növényvédelmi termékekkel és magas hozamokat biztosító vetőmagokkal látja el gazdálkodók millióit világszerte. A magyar Syngenta hazánkban piacvezető a növényvédő szerek forgalmazásában és meghatározó szerepet tölt be a vetőmagok előállítása, értékesítése területén. Vállalatunk…

Missziónk

1960-ban 1 hektárnyi gazdaság 2 embert látott el élelemmel, 1995-re ez az igény 4 főre emelkedett, 2025-ben pedig — az előrejelzések szerint — már 5 embert kell majd ugyanekkora földről élelmiszerrel ellátni. E szükségleteket látva nincs alternatívája a még termelékenyebb…

Syngenta a világban

A világ vezető agrárvállalata. A baseli székhelyű, svájci Syngenta a világ vezető agrárvállalata. Jelenlegi nevével és profiljával 2000. november 13-án jött létre két nagy hagyományú, jelentős piaci szereplő, a Novartis és a Zeneca mezőgazdasági üzletágának összeolvasztásával – 2010-ben ünnepelte 10….

Blog

Vadkárok Indiában

 Nehéz földet művelni olyan országban, ahol egyensúlyt kell teremteni az egyre növekvő népesség és a nagyszámú vadállomány között. Ilyen az Indo-Gangeszi síkság, vagy más néven a Hindusztáni alföld, ami az 1,32 milliárd fős India kenyeres kosara. És persze az ott élő vadállatoké, amelyek egyre kisebb területre szorulnak, viszont körös-körül „terített asztal” várja őket.

„Az ember nem eszi meg a barátját, igaz?”

A téli olimpia szervezői felkérték a kutyahúsra specializálódott dél-koreai éttermeket, hogy a játékok idejére hagyjanak fel a kutyából készült ételekkel. Voltak, amelyek megpróbálták, ám néhány nap után arra panaszkodtak, tönkre mennek, hiszen törzsvendégeik nem fogadnak el más alapanyagot.

Mire jó a drón?

A Business Wire – az üzleti világ mozgását figyelő nemzetközi cég – elemzői szerint 2016-ban átlépte a 3,5 milliárd dollárt a mezőgazdasági drónok piaca. Jelentős növekedés várható az agrár-robotikában is, a szektor 2021-re elérheti a 8,1 milliárd dolláros értéket. A farmokon tevékenykedő drónok első számú vásárlója az Egyesült Államok, ahol a farmok méretéből adódóan óriási méretgazdaságossági előnyt hoznak az apró robotrepülők.

Blogger

A Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett agrármérnökként, ahol később növényorvosi képzettséget is szerzett. 2003 óta dolgozik a Syngentánál fejlesztői területen. Három éve vezeti a Syngenta fejlesztői csapatát, ami teljes körűen felelős a magyarországi adaptációs és demonstrációs kísérletekért. Irányításával zajlanak a növénykultúra alapú…

További információ

Videók

Tovább a Syngenta Magyarország YouTube csatornájára

További információ

Hírlevél

Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, blog posztokról, értesüljön első kézből! A hírlevél feliratkozáshoz kattintson az “További információ” gombra. Felhasználási feltételek a Syngenta oldalán. Adatvédelem a Syngenta oldalán.

További információ